|
|||||
 |
kronológiák | » kisebbségtörténeti kronológia | |||||||||||||||||||||||
 |
|
||||||||||||||||||||||||
| találatszám: 3 találat | lapozás: 1-3 | ||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| észrevételeim vannak  | kinyomtatom | könyvjelzõzöm |
Névmutató: Németh Anna 2007. január 27.Kisiratoson Németh Anna lett a közművelődés-szervező. A könyvtár kiszolgálása mellett ő gondoskodik a két kultúrotthon működőképességéről, illetve szervezi a közművelődési életet. Szeretné rendszeresíteni, kiszélesíteni az iskolában zajló néptáncoktatást. /Balta János: Művelődésszervező Kisiratoson. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 27./2016. augusztus 10.IV. Nemzetközi Citera-, Népzene- és Néptánctábor KisiratosonKomolyan vették a munkát és szerették, amit csinálnak Gyermekzsivajtól és népzenétől volt hangos múlt héten Kisiratos központja, ugyanis július 31. és augusztus 7. között immár negyedik alkalommal szervezték meg idén a Nemzetközi Citera-, Népzene- és Néptánctábort. 160 gyermek képezhette tovább magát a citera, a népdalok és a néptánc világában. A tábor vezetője idén is Juhász Kálmán csorvási citeraoktató volt. Olyan neves népművészek oktatták a fiatalokat, mint Krajcsó Bence citeraművész, aki a Felszállott a páva díjazottja és 2013-ban a Magyar Állam a „Népművészet Ifjú Mestere” kitüntetettje lett, vagy Miklós-Papp Zsuzsanna, aki szintén „A Népművészet Ifjú Mestere”-díjas népdalénekes. További oktatók Sztvorecz Renáta, Dudás Klára, Gersy Lili, Juhász Kálmán, Borsi Ferenc, Németh Anna, Scserbin János, Tóth Dorottya, Miklós János, Bacsó Erika, Benedek Sándor és Péterné Novák Krisztina. Az egyhetes tábor alatt a gyermekek csoportos foglalkozáson vehettek részt, magas szintű citera-, népdal- és néptáncoktatásban részesülhettek, kézműves-játszóházakban ügyeskedhettek. Az esti kikapcsolódás sem mAradhatott el, a táncoktatók táncházakat szerveztek, de voltak laza nótázgató estek is. Nem mAradhatott el a diszkó sem, melyen a lemezlovas szerepét Göcző Attila vállalta el. Szabadidős programokból sem volt hiány, kedden a disznóvágás tette érdekesebbé a napot. Ezúton szeretnénk megköszönni Szatmári Pálnak a felajánlott közel 200 kilós sertést. Szerdán Fazakas Csaba és felesége, Enikő látogatott el a táborba, és megtanította a fiatalokat kürtőskalácsot sütni, majd az esti Ki mit tud? vetélkedő zárta a napot. Csütörtök délelőtt a helyi, az Aradi és a gyulai rendőrök, valamint kommandósok és kriminalisztikai szakértők bemutatót és előadásokat tartottak. Pénteken a gyerekek az oktatóikkal együtt megtartották a zárógála főpróbáját, majd következett a strandolás és az esti buli, valamint a meglepetés-tűzijáték. Szombaton 17 órakor kezdődött a hagyományos táborzáró gála, melyen a gyermekek megmutathatták, hogy mit tanultak. A bő kétórás műsort egy közös produkcióval kezdték, mindenki együtt énekelte a Tavaszi szél vizet áraszt című népdalt, majd Korondi Józsa Erika, Kisiratos polgármestere köszöntötte a jelenlévőket. Ugyancsak az ő beszéde zárta a gálát, köszönetet mondott a segítőknek, a szervezőknek, az oktatóknak, a szülőknek, a szponzoroknak, a magánvállalkozóknak, a szakácsnőknek (akik mindennap istenien főztek!), valamint a konyhai segítőknek. Így telt tehát a IV. Nemzetközi Citera-, Népzene- és Néptánctábor Kisiratoson. Egész idő alatt érezhető volt a jó hangulat és a gyermekek népművészetek iránt való tisztelete. Látszott, hogy komolyan vették a munkát, és szerették, amit csinálnak. A szervezők sikeresnek tekintik idei munkájukat is, és remélik, hogy jövőre is sikerül megszervezni és még érdekesebbé tenni ezt a rendezvényt. Vörös Annamária Nyugati Jelen (Arad) 2016. szeptember 12.Egy példaértékű kezdeményezés nyomábanKisiratos kincsei, sok település szolgálatára Amikor az idei Kisiratosi Falunapok megnyitójáról, a könyvbemutatókról írtunk, megígértük: visszatérünk a Kisiratos kincsei címmel elkészült értéktárra, ami Arad megyében egyedülálló kezdeményezés. A kiadványról a szerkesztővel, Czöndör Mihályné Joó Katalinnal beszélgettünk, aki előrebocsátotta: 2015 végén jelent meg a pályázat, aminek részét képezte a külhoni települések értéktárainak magyarországi partnerekkel közösen történő elkészítése. A pályázat feltétele volt a partnertelepülési viszony, aminek jóvoltából a Székelyföldön, a Vajdaságban és a Felvidéken is készülnek értéktárak. Ebben nemcsak egy-egy település, hanem egy egész tájegység értéktárának az elkészítésére is lehetőség nyílik. – Milyen kritériumok alapján választották ki a jelzett értékeket? – A nyilvántartásba kerülő, feldolgozandó értékek kiválasztásán már évek óta dolgozunk, tehát van rálátásunk az olyan helyi értékek felismerésére is, amelyekről a falubeliek esetleg nem gondolnák, hogy kulturális értékeket képeznek, hordoznak. Már több magyarországi település értéktárának az elkészítésében is segédkeztünk, amely során a lakosok is elmondhatják, mit tekintenek értékeknek. Ez azért is fontos, mert példának okáért a jelentősebb kisiratosi értékeket tovább lehet javasolni az Erdélyi Értéktárba. Az oda bekerülő értékek iktatásáról azonban egy magasabb fórum dönt. Ha a jelzett érték Erdélyen is túlmutat, a Hungaricum Bizottság elé kerülhet. Kisiratoson is van oda kívánkozó, például Páter Godó Mihály hagyatéka, ami már túlmutat Kisiratoson, ezért tagja lehet az Erdélyi Értéktárnak, de akár Hungaricum is lehet. – Melyek voltak a kisiratosi értéktár elkészítésének a lépései? – Tekintve, hogy csakis határon túli partnertelepüléseknek segíthetünk, első lépés volt a 2007-ben megkötött partnertelepülési szerződés, majd 2016. március 8-án Almási Vince kisiratosi és Csányi Kálmán pusztaszabolcsi polgármesterek együttműködési megállapodást írtak alá a Kisiratosi Értéktár Projektről. Ezt követően a pusztaszabolcsi munkacsoport a pályázati program és a módszertani anyagok alapján felkészült az értéktár létrehozásának a segítésére. Vagyis meghatároztuk: ki milyen tartalommal, milyen módszerekkel, mikor, hol, kiknek nyújt segítséget és ettől milyen eredmények várhatók. A módszerek közül a műhelymunka kapott kiemelt szerepet, de nagy hangsúlyt kaptak a megbeszélések, előadások, bemutatók, interjúk, illetve az úgynevezett „látó utak” által szerzett tapasztalatok. Kisiratoson megismerkedtünk az ottani munkacsoporttal, átadtuk nekik a módszertani és a segédanyagokat. A munka nálunk folytatódott, ahol a kisiratosiak háromnapos felkészítőn, majd a bizonyos „látó úton” megismerkedhettek nemcsak Pusztaszabolcs, hanem Fejér megye, benne Kiskunfélegyháza, illetve Veszprém nevezetességeivel is. Az értéktári munkafolyamat és gyakorlat, illetve a hungarikum törvény és végrehajtási rendeletének a megismertetése a partnereikkel tájékoztatás útján történt. Ezt követte a gyűjtés módszereinek, az értéklista elkészítésének, az összegyűjtött értékek végrehajtási rendelet szerinti csoportosításának az elvégzése. Ezt követően Kisiratoson, értéklista alapján, értékfeltárás történt, melynek során szakirodalmi anyagot, interjúkat, fényképeket gyűjtöttünk az értékekről, amelyekről értéktárba kerülési indoklásokat készítettünk. Mindezeket értéklapokon dokumentáltunk. Közben a pusztaszabolcsiak kisiratosi értékúton vettek részt, megismerkedni a település értékeivel. Fontos lépés volt a Kisiratosi Értéktár Bizottság létrehozása, a szervezeti működési szabályzat alapján. Ezt követően a kisiratosi munkacsoport további értékek önálló feltárását végezte, a tervnek és a módszertannak, az előzetes egyeztetéseknek megfelelően. Ennek során a feltárt anyagot a helybeli civilszervezetekkel, a lakossággal és a képviselőkkel szembesítette, illetve további javaslatokat kért. Az elkészült értéklapokat elküldték Pusztaszobolcsra, az ottaniakkal állandó villámposta kapcsolatban voltak. Ott az értéklapokat a Kapcsos Könyvbe foglalták, majd elküldték a Kisiratosi Értéktár Bizottsághoz. A Kisiratos kincsei kiadvány összerakása, a képeslapok tartalmi és formai megjelenésének a megbeszélésére 2016. június 8-án került sor a két csoport közös munkájával. Kisiratosi értékek – Melyek azok a kisiratosi értékek, amelyek helyet kaptak az értéktárban? – Azokat nyolc csoportba soroltuk: I. Agrár- és élelmiszer-gazdaság, ahova az üvegház, a kisiratosi kenyér, Vígh Irénke tortái és a méhészkedés került. A II., Egészség és életmód csoportba a savanyú leves, a Pió atyáról elnevezett gyermekotthon, gyógynövények és házi praktikák, kézimunkák kerültek. A III., Épített környezet csoportba a jellegzetes régi épületek, a kultúrház, az iskolaépület, a halottasház, a templom és a parókia tartozik. IV. csoport: Ipari és műszaki megoldások. V. Kulturális örökség, ahova az 1881. szeptember 14-én, a Szent Kereszt felmagasztalása tiszteletére felszentelt római katolikus templom, a díszpolgárok szellemi öröksége, dr. Almási Béla, a Kisiratosi Tájház, a kisiratosi népi gyermekjátékok, nyelvjárások (Vajda Noémi, Öregapám mesélte; a Páter Godó Mihály jezsuita atyáról elnevezett általános iskola tevékenysége; Péter Godó Mihály jezsuita atya öröksége; a II. világháborúban elesett kisiratosiak emlékműve; a halottak elbúcsúztatása versben, illetve a temetés előtti virrasztás énekes asszonyokkal. Temetéskor a kiharangozás módja; a Nemzetközi Citera-, Népzenei és Néptánctábor; a hagyományos falunapok; a kunhalmok Kisiratos történetében; a tizennyolc évesek ünnepe; a település jelképei; tablógyűjtemény 1952-től; alkotótábor; a Rónasági citerazenekar; a Szalbek Vegyes kórus; népzene és néptánc; anyakönyvek a XIX. századból. A VI. csoport a sportot öleli fel. A VII. csoport a természeti környezet: Kisiratos természeti adottságai, a Rónaság; a kisiratosi gyógyvíz. A VIII. csoport a turizmus és vendéglátás: Kisiratos Kupa, fogathajtó verseny. E hosszú névsor végén szerepel: a Kisiratosi Értéktár Bizottság fenntartja az értéklista változtatásának, bővítésének a jogát. Vagyis, ha új értékek kerülnek felszínre, azokat a Kapcsos Könyvbe foglalják. Ha az összegyűlt anyag megér egy újabb kiadványt, abba foglalják. Várják az értéktárigénylőket – Hogyan lehet az értéktár elkészítését kiterjeszteni más Arad megyei vagy bánsági településekre? – Ahogyan mi mentoráltunk más településeket, úgy a kisiratosiak is segíthetnek e témában más Arad megyei településeket. Azért is tettünk meg mindent a kisiratosi értéktár elkészítéséért, dolgoztunk együtt az általuk kijelölt személyekkel, hogy a közös munka folyamán megtanulják, hogyan kell nyilvántartásba venni, feldolgozni a helybeli értékeket, hogy a továbbiakban ők is segíthessenek más települések értéktárainak az elkészítésében. Őszintén szólva e témában központi szerepet szántunk Kisiratosnak, amelynek a szakemberei segíthetnek más településeknek is az értéktáraik elkészítésében. Tulajdonképpen az értéktárak elkészítésének a szükségessége Lezsák Sándornak és munkatársainak a fejéből pattant ki. Mert nagyon fontos a kulturális értékeinknek az összegyűjtése, valahol történő nyilvántartása, a megőrzés biztonsága érdekében. Az értéktárban szereplő értékeket ugyanis életre lehet kelteni, azok turisztikai vonzatot képezhetnek. Kisiratoson eddig is vigyáztak az értékekre, hiszen a Pro Ki Dor Egyesület eddig is egy sor hagyomány-, illetve értékmentő munkát végzett. – Kérem, ismertesse e hatalmas munkában részt vett személyek nevét! – Pusztaszobolcsról a Hagyományőrző Alapítvány munkatársai: Ádámné Farkas Beáta, Mányi Lajosné, Molnár Sándor, Bartókné Piller Magdolna, Fehér Mihályné, Rideg Lászlóné, László Jánosné, Ádám László és jómagam, Czöndör Mihályné Joó Katalin. A kisiratosiak közül Almási Vince – az Értéktár Bizottság elnöke –, Almási Gábor, Benedek Sándor, Korondi Józsa Erika, Németh Anna, Németh Emese, Pataky Lehel Zsolt, Sarusi Mihály, Vajda Noémi és Wágner Szabó János dolgozott a Kisiratosi Értéktár összeállításán. – A pályázat elkészítéséhez szükséges-e az önrész? – Nem szükséges, sőt előfinanszírozású. Vagyis amikor benyújtottuk a pályázatot, azt elbírálták, majd értesítettek a nyertes voltáról, megtörtént a szerződéskötés és küldték is a pénzt. Ez a pályázat 3 millió forint támogatást kapott, amiből a kiadvány nyomtatási költségei mellett eszközbeszerzési, étkezési, illetve utaztatási költségeket is fedezni lehet. A kisiratosiakat abból a célból vittük el Pusztaszabolcs környéki települések, turisztikai létesítmények megtekintésére, hogy az ottani tapasztalatok alapján maguk is könnyebben felismerhessék az itthoni értékeiket. Éppen ezért ajánlom más Arad megyei, esetleg bánsági vagy partiumi települések értéktárainak az elkészítését, hiszen annak turisztikai vonzata is lehet, nemcsak a települések jobb megismeréséhez, hanem a gazdasági fejlődésükhöz is hozzájárulhat. – Köszönöm a beszélgetést! – Én köszönöm a lehetőséget! Balta János Nyugati Jelen (Arad) lapozás: 1-3
(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024 Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék
|
|
||||||||
